Csaroda község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Vásárosnaményi kistérség
Lakosság: 654 fő
Terület: 24.68 km²
Népsűrűség: 26,5 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 45

Fekvése

Csaroda Szabolcs-Szatmár-Bereg megye K-i részén, a Beregi-síkság-on, Nyíregyházától 73 km, Vásárosnaménytól 12 km távolságra fekvő település.

Története

Csaroda és környéke már a Honfoglalás előtt is lakott hely volt.

Nevét írásos formában 1299-ben említik először az oklevelek.

A település nevét az itt folyó Csernavoda (Feketevíz) nevű patakról kapta, neve szláv eredetű.

A XIII. század-ban a Káta nemzetség birtoka. E nemzetségből származott a Csernavodai család.

A XIV. század-ban jelentős hely volt birtokosa a Carodai család révén, amely Bereg vármegye vezető tisztségviselőit adta, és a kor szokása szerint Bereg vármegye egy évszázadon át előljárójának lakóhelyén tartotta a megyegyűléseit.

1446-ban birtokosai Vetési György és Mihály.

1461-től 1476-ig a Tegzes, Drágfy, Daróczy és Újhelyi családok birtoka.

1696-ban kihal a Csarodai család utolsó férfitagja is.

A XIX. század. elejéna Lónyai, Rédey és Bay család is birtokol a településen és szomszédságában.

1851-ben Gróf Teleky család is birtokosai közé tartozik.

Nevezetességei

Református temploma késő román stílusban, a XIII. század-ban épült a Csaronda patak árterületéből kiemelkedő szigeten (szárazulaton).

Az alul teljesen zárt nyugati homlokzat fölött emelkedik a hajóba beugró karcsú torony. A körerkélyes tornyot zsindellyel borított hegyes sisak koronázza. A templom belsejében színes falfestés maradványai láthatók.(A festménymaradványok a kor divatja szerinti magyaros motívumokat, "mosolygó szenteket" ábrázolnak).

A XIII. század -ban épült műemlék-jellegű fa haranglába a templom mellett áll.

Tájháza, melyet favázas, paticsfalas parasztházból alakítottak ki.

Természeti értékei

Csaroda szomszédságában található BÁB TAVA a tőzegmohaláp-sziget.

Következő községek

További községek